http://www.youtube.com/watch?v=lNYgLG00G_Q

író .: Molnár Ferenc.

Molnár Ferenc (Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró.

Molnár Ferenc 1878. január 12-én született egy német eredetű zsidó polgárcsaládba.

Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt. Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte. Ekkor már aktívan újságírónak készült, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott.

Ekkoriban magyarosította nevét, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt Molnár.

Molnár Ferenc 1907-ben írta meg mindmáig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét.

Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínházbeli bemutatón. 1906-ban feleségül vette Vészi Margit festő-írónőt, főszerkesztője, Vészi József leányát, ez a házasság azonban nem volt tartós. Fél év után különköltöztek, bár a válásra csak négy év múlva került sor. Egy lányuk született, Molnár Márta aki később Sárközi György író felesége lett. Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával. 1908-tól már több városban is játszották színpadi műveit (Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is), de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a Liliommal aratta. Az 1909-es budapesti bemutató után 1912-ben a bécsi előadás következett. 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette, és alapjául szolgált az 1945-ben a Broadwayen bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek.

Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az Egy haditudósító emlékiratai című könyvét. 1922-ben feleségül vette Fedák Sárit, de ez a házasság is hamarosan válással végződött. Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették. A fenyegető nemzetiszocializmus elől 1937-ben Svájcba, majd 1939-ben New Yorkba menekült. Amerikában súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-en Panoptikum című darabját. Harmadik felesége Darvas Lili színésznő volt. 1952. április 1-jén New Yorkban halt meg. Művei: Színpadi művek : * A Doktor úr (1902) * Józsi (1904) * Az ördög (1907) * Liliom (1909) * A Testőr (1910) * A Farkas (1912) * Úri divat (1916) * A fehér felhő (1916) * Farsang (1916) * A hattyú (1920) * Színház (1921) * A vörös malom (1923) * Az üvegcipő (1924) * Játék a kastélyban (1926) * Riviera (1926) * Olympia (1928) * Egy, kettő, három (1929) * A jó tündér (1930) * Valaki (1931) * Harmónia (1932) * Nagy szerelem (1935) * Delila (1937) * Panoptikum (1949) Egyéb prózai művek : * Az éhes város (1901) * Egy gazdátlan csónak története (1901) * A Pál utcai fiúk (1907) * Muzsika (1908) * Egy haditudósitó naplója (1916) * A zöld huszár (1938) * Útitárs a száműzetésben – Jegyzetek egy önéletrajzhoz (1950) Művei alapján készült filmek : * Az ördög (1915, 1918 – rendező Kertész Mihály, 1919, 1921) * Liliom (1919 – rendező Kertész Mihály, 1921, 1934 – rendező Fritz Lang, 1956) * A Testőr (1925, 1931, 1941) * Úri divat (1925) * A hattyú (1925, 1930, 1956) * Olimpia (1929, 1930, 1960 – rendező Kertész Mihály, címszerepben Sophia Loren) * A Pál utcai fiúk (1934, 1969 – rendező Fábri Zoltán) * Egy, kettő, három (1961 – rendező Billy Wilder) * A jó tündér (1935, 1947) * Nagy szerelem (1937) Róla készült művek : * Sárközi Mátyás - Liliom öt asszonya

Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező és Sárközi Mátyás író.

" Molnár F. híres mondása....."

" Molnár Ferenc: Az asszony olyan mint a monokli; Elegáns viselet, de nélküle jobban lát az ember.."