A Dohány utcai zsinagóga vagy ahogyan a köznyelvben előfordul: a nagy zsinagóga a neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája Budapesten, illetve Európában. Az egykori zsidónegyedben áll, ahol ma is sok zsidó vallású ember él, akik a hagyományokat mindmáig őrzik.

A zsinagóga a magyarországi zsidóság fontos jelképe, továbbá Budapest jelentős idegenforgalmi látványossága. A főváros kulturális életében is aktív szerepet tölt be. Helyet ad komolyzenei koncerteknek, különböző fesztiválok helyszínéül szolgál, falai közt gyakran hangzanak fel orgonakoncertek, illetve kántorfellépések.


A zsinagóga építésére – másfél évszázaddal ezelőtt – pályázatot írtak ki, amelyre a kor legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat. Végül Ludwig Förster (1797–1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.) Alig négy esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott az 1991-ben kezdődött, és 1996-ban lényegében lezárult felújítás is.) Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828–1903) volt, aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. (Nem véletlen, hogy 2009-ben a templom születésnapját is éppen szeptember 6-án ünnepelték meg.) A Dohány utcai zsinagógához az elmúlt közel évszázad alatt számos történelmi és kegyeleti emlék fűződött. A szomszédos, azóta lebontott saroképületben (helyén épült a Zsidó Múzeum) született 1860-ban Herzl Tivadar író, újságíró, a zsidó állam megálmodója. Emléktáblája a múzeum lépcsőfordulójában található.

A zsinagóga falai között a magyar történelem örömteli és szomorú eseményei is visszhangra találtak. A nemzeti évfordulókat, elsősorban március 15-ét rendszeresen megünnepelték. Gyászistentiszteletet tartottak a nagy magyar államférfiak (Széchenyi, Kossuth Lajos) elhunyta alkalmából is. A zsinagógában a rendszeres istentiszteleteken kívül, több kiemelkedő eseményre is sor került. 1860. december 20.-án „zsidó–magyar testvéresülés” ünnepséget tartottak, melyen államférfiak, tudósok, írók, művészek jelentek meg, s ekkor első ízben felhangzott zsidó templomban a Szózat. 1861. április 8-án Széchenyi Istvánért, 1894-ben Kossuth Lajosért tartottak ünnepi megemlékezést

1929 és 31 között a zsinagóga egész környezetét újjávarázsolták. Akkor emelték a mai Zsidó Múzeumot (hivatalos nevén Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény), a kupolás Hősök templomát, amely az első világháborús zsidó hősök emlékét őrzi, s amely sokáig a Rumbach utcai templom megszűnése után az úgynevezett status quo (mérsékelten konzervatív) irányzatú pesti zsidóság legfőbb imaházaként működött. Az akkori átépítés során alakították ki azt az oszlopcsarnokkal körülvett kertet is, amelyről a tervezők nem is sejtették, milyen szomorú szerepet fog egykor betölteni a magyar zsidóság életében. Ekkor ugyanis már – az érlelődő fasizmus jegyében – megpróbáltatások sorozata indult a zsinagóga történetében

A zsinagóga a Dohány utcai templomkörzethez tartozik, az istentiszteleteket Frölich Róbert főrabbi vezeti, a főkántor Fekete László. Érdekesség, hogy a hétvégi istentiszteleten megszólal az orgona is (Lisznyai-Szabó Mária játékát hallgathatjuk) és a szertartást kórus kíséri. A zsinagógába mindig fedett fővel kell a férfiaknak belépni (a férjezett asszonyok kendőben), a tisztelet jeléül. Ilyenkor egy bibliai mondatot ismételnek a vallásos zsidók, különös módon épp egy idegen próféta, Bileám szavait, aki megátkozni akarta Izraelt, ám sátrainak rendezettségét látva, csak áldani tudott
„Milyen szépek a sátraid, Jákob, hajlékaid Izrael".

Lényeges eszköze a zsinagóga a közösség szerveződésének és megtartásának: imádkozni is csak akkor lehet benne, ha legalább tíz felnőtt férfi van jelen. Ennek magyarázatát a Szentírásban fedezhetjük föl. Mózes Izrael fiainak 12 törzséből egy-egy embert küldött Kánaánba, hogy az országról híreket hozzanak. A visszatérők vállukra vetett rúdon hozták az óriási szőlőfürtöket, ami az ország gazdagságáról, a „tejjel-mézzel folyó Kánaánról" vallott. Ám két ember kivételével (Jósua és Káleb) valamennyien azt állították: a pusztai nép képtelen lesz elfoglalni a számára odaígért földet. Mózes ekkor elmarasztalja a hírhozó „gyülekezet" lázadását. Tehát 10 felnőtt férfi – Mózes szemében is – már közösségnek, gyülekezetnek számított. A zsidó istentisztelet világszerte, nálunk is, héber nyelven zajlik, a szokások is jobbára megegyeznek az ősidők óta és világszerte ma is gyakorolt rituáléval. Ezt írja elő a hagyomány, s ezen felül ez fűzi össze a zsidókat a közeli és távoli múlttal, s a világ más tájain élő testvéreikkel.

Istentiszteletek ideje a zsinagógában ......

Az Istentiszteletek idején a zsinagógában a turistaforgalom szünetel. Ilyenkor nem csak zsidók vehetnek részt a szertartáson, bárki megtekintheti a szertartást. Néhány feltételnek azonban meg kell felelnie mindenkinek: nem lehet rövid nadrágban, papucsban, fedetlen vállal, térden felül végződő szoknyában, illetve férfiaknak kipa, vagy más fejfedő nélkül belépnie a templomba. Ilyenkor tilos fényképeket is készíteni, hiszen az a szombat parancsolatába ütközne.

A kipá =sapka és kendő viselet

/ I. /

Válasz

Nagyon lenyűgöző és érdekes. Szeretnék többet megtudni a zsidó történelemről, ha engedik! Tisztelettel: Boros Istvan.

Válasz

De klassz!

Válasz