Az Országos Rabbiképző Intézet– a világ legnagyobb és legöregebb rabbiképzője, mely 1877-ben Budapesten alapítult és ma is működik.

Magyarországon már a XIX. század elejétől kezdve történtek erőfeszítések egy rabbiszeminárium alapítására. Ebben az időszakban éleződött ki a feszültség Kelet- és Közép-Európa hagyománytisztelő, stetl-világban élő, elszigetelt zsidósága, és a Nyugat-Európai, felvilágosodás eszméit magukévá tevő, modernizálódó zsidóság között. A kétféle kultúra Magyarországon találkozott: a XIX. század elejétől számos lengyelországi zsidó települt át Magyarországra. Később sokan menekültek ide Németországból, Ausztriából, valamint Morvaországból. Ahogy a judaista Moshe Carmilly-Weinberger írja, "készülődött a rabbiszeminárium kérdése körüli harc a zsidó közösségekben".

Az ortodox rabbik megpróbálták a rabbiszeminárium alapítását megakadályozni, és egy delegációt küldtek Ferenc József császárhoz Bécsbe. Ferenc József azonban nemcsakhogy kiállt a rabbiképző iskola alapítása mellett, de a finanszírozás kérdését is megoldotta: visszaadta a magyar zsidóknak azt a pénzt, amit még az 1848-as forradalom hadisarcként vetett ki rájuk. Így végül 1877. október 4-én nyitotta meg kapuit az intézmény.

Célok

Az intézményt kezdetben az ortodox zsidóságtól való elhatárolódás jellemezte. A zsidók magyarországi asszimilációját támogatta, magát magyar egyetemként határozta meg. A hallgatók nem csak judaisztikát tanultak, hanem a magyarság kultúráját és egyéb világi tudományokat is. Többek között ezek jellemzik a csak Magyarországon létező, ekkor létrejött "neológ" zsidóságot.

Alapvető cél volt, hogy a rabbinövendékeket magas szintű világi tudással engedjék pályájukra. A rabbiképzés feltétele volt a rabbinikus tanulmányok mellett a tudományos képzésben is párhuzamosan részt venni. A XX. század elején Goldziher Ignác személyében a rabbiszeminárium korának egyik legnevesebb iszlám-kutatóját képezte ki.

A nyilas uralom idején 

1944. március 19-én bevonultak Budapestre a német seregek. Másnap az SS elfoglalta a Rabbiszeminárium épületét és begyűjtőhelyként alkalmazták. Magyar zsidók és politikai foglyok ezreit deportálták innen a megsemmisítő táborokba, főként Auschwitzba.

Az egyetemi könyvtár legértékesebb darabjait a vezetés még idejében biztonságba helyezte a bevonuló katonák elől. A megmaradó könyvek jelentős részét azonban lefoglalták a nácik. "Adolf Eichmann meglátogatta a Rabbiszemináriumot. Közvetlenül a könyvtárba ment, gyorsan végignézte, majd bezárta az ajtót és magával vitte a kulcsot." - írja Carmilly-Weinberger.

3000 kötetet vitetett Prágába, ahol a volt zsidónegyedben, a "Kihalt fajok múzeumá"-ban akarta kiállítani az európai zsidóságot. Ezután csak a '80-as években találták meg a könyveket a prágai nemzeti múzeum pincéjében és 1989-ben visszavitették Budapestre. A könyvtárára a Rabbiképző Egyetem még ma is igen büszke. A világ legrangosabb zsidó vallási könyvgyűjteménynek számít, Izraelé után.

A háború után után a Rabbiszeminárium újra működni kezdett, és már két hónappal a német kapituláció után ismét kinyitotta kapuit. Azonban az iskolarészben nem volt elég tanuló ahhoz, hogy a gimnáziumi funkciót hosszútávon fenn lehessen tartani. Ehelyett egy tanárképzőt alapítottak, ahol vallástanárnak, illetve hébertanárnak lehetett tanulni. Mindent elölről kellett kezdeni.

A kommunista vezetés vallásellenessége ellenére a budapesti Rabbiszeminárium megmaradt, egyetlenként Kelet-Európában.

Cserébe viszonylag erősen kellett a vezetéshez alkalmazkodni. A vallási életet államilag szabályozták. Ennek szellemében létrehoztak egy vallási minisztériumot, ami többek között a rabbiposztok betöltéséért volt felelős. Ilyen módon a Rabbiképző is függött a politikai vezetéstől. A tananyagnak is meg kellett felelnie a szocialista elvárásoknak.

Mint a vasfüggönytől keletre eső terület egyetlen rabbiképzője, a szocializmus idejében Budapest fontos feladatot kapott. Egész Kelet-Európából, sőt, még Izraelből is érkeztek a hallgatók, hogy rabbinak vagy kántornak tanuljanak.

A rendszerváltás után 

A szocializmus végetértével külföldi segélyek felhasználásával felújították a Rabbiszeminárium épületét, modernizálták a könyvtárát, sőt, a régi könyveket is. Jelenleg a Rabbiképzőben főként magyarországi hallgatók tanulnak rabbi, kántor, liturgika, judaisztika, zsidó felekezeti szociális munkás és zsidó közösségszervező szakokon.

Szakok 

• felekezeti szociális munkás
• judaisztika
• rabbihelyettes
• rabbi

Külső hivatkozások 

• az OR-ZSE honlapja

wikipédia, ahol a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során.