A szemita a sémi nyelven beszélő népek gyűjtőneve.

A sémi nyelvek az afroázsiai nyelvcsalád (sémi-hámi nyelvcsalád) egyik ága. A sémi nyelvek közé rendkívül nagy történelmi, vallási és politikai jelentőségű nyelvek tartoznak, mint az akkád, az arab vagy a héber.

Több sémi nyelv régi írásbeliséggel rendelkezik.

Ma a világon több mint 300 millióan beszélnek valamilyen sémi nyelvet anyanyelvükként, főként az arabot és a hébert.

A VIII.-X. században volt Közép-Ázsiában egy türk birodalom, mely az akkori népek igazi olvasztótégelye volt, e sokszinű nép, gyűjtőnéven a kazárok:

(Alánok, balangárok, kara kazárok, burtászok, szabirok, hunok, bolgárok, magyarok, baskirok, szaragunok, onogurok, utigurok, kutrigurok, tarniákok, kotragurbok, kabarok, zabandarok, besenyők, ujgurok, oguzok, kunok, kipcsákok, fekete hunok vagy avarok, szaragurok, szamandárok),

E Kazár birodalom területék élő népek származásukat tekintve nem voltak szemiták, viszont vallásukban zsidóknak vallották magukat.

Több népcsoportjuk a mai napig orosz területen, főként a Kaszpi-tenger, Észak-Kaukázus és a Fekete-tenger északi, keleti területén él.

A Kazár birodalom pusztulása után a XII. - XIII. században a kazárok egy része a Krimben, nagyobb része pedig Kelet- és Közép- Európát népesítette be.

Érdekességképpen említhető, hogy nem szemita eredetű nép Európában a gallíciai Észak-Spanyolországban, és  némely nép Afrikában, amelyek a középkor folyamán a kazárokhoz hasonlóan szintén a zsidó vallást vették fel és a mai napig gyakorolják.

Ma a zsidóság többsége nem szemita, hanem kazár eredetű vegyes népcsoport leszármazottja.

2008-ban Oroszország déli részén találták meg az Kazár Kaganátus egykori fővárosát a Kaszpi-tenger északi partján:

Szamoszdelka városában, egykori nevén Atilban befejezték a régészeti munkálatokat.

Hol is volt a Kazár Kaganátus?

Orosz régészek szerint a most megtalált város lehetett az egykori - a 8-10. század között a judaizmust központi vallásának választó - államalakulat fővárosa, amíg azt az orosz állam születésekor el nem pusztították.

A birodalom fénypontján a kazárok birodalma a mai Oroszország déli részétől Kazahsztán nyugati részéig , Kelet-Ukrajnától Azerbajdzsánig és  Észak-Kaukázusig terjedt.

Az arab krónikák a kazárok fővárosát Atil néven említik, ám Vasziljev szerint a szó inkább a Volga folyót jelöli, amely mellett, vagy amelynek torkolatánál a város fekhetett.

Atilben több etnikum, így keresztények, zsidók, muszlimok és pogányok egyaránt megfordultak, és békében éltek egymás mellett, illetve gyakorolták vallásukat. A település maradványait eddig nem sikerült megtalálni, és a régészek egész mostanáig úgy gondolták, hogy azokat a Kaszpi-tenger moshatta el.

A Szamoszdelka mellett az elmúlt kilenc évben folytatott munkálatok során csak mostanra sikerült olyan bizonyítékokat találni, amelyek alátámasztják ezt az elméletet. Ilyen felfedezés például egy ókori téglákból épült erőd is, amelyen belül jurtákhoz hasonló lakóépületek maradványai kerültek elő, és az építmény háromszögletű alakja is amellett tanúskodik, hogy ez nem egy közönséges város lehetett.

A térségben folytatott régészeti kutatásokban idén nyáron 10 egyetem régészei mellett 50 diák is részt vett, a munkálatokat a moszkvai Zsidó Egyetem és az Orosz Zsidó Kongresszus finanszírozta.

forrás: wikipédia, internet