Jézusban új teremtés

(Jézus) ezt mondta: te Simon vagy, Jónának fia, a te neved Kéfás lesz (ami annyi, mint kőszikla (János 1, 42).

Több apostol is kapott új nevet Jézustól annak kifejezésére, hogy ő valami újat adott nekik. Bertalant Nátánaelnek nevezte, azaz Isten ajándékának. Lévit pedig Máténak, Jehova ajándékának. Simon azt a nevet nyerte, hogy Kéfás vagy Péter. De tévedés lenne azt gondolnunk, hogy Jézus azért nevezte őt el így, mert sziklaszilárd lénye volt. Éppen ellenkezőleg! Természettől fogva Péter nem volt szilárd, hanem nagyon is megingatható és befolyásolható. Hamar fellelkesült, könnyen kimondta az igent, de amikor helyt kellett volna állnia, csődöt mondott. Készen volt a halálra is, de röviddel később megtagadta az Urat.  Jézus azért nevezte el őt kőszikla-embernek, mert azzá akarta tenni. S ez sikerült is. A kegyelemrévén sziklaszilárd lett Péter szíve, miután az Úr megbocsátotta neki súlyos bukását és ismét felemelte. Készséggel ment a börtönbe is, ahol János apostollal együtt megbotozták, s ők mégis örömmel távoztak el a tanács elől (Csel 5, 40-41). Valószínűleg ugyanilyen szilárdan mentkésőbb a saját keresztje felé is, amitől pedig egész természete rettegett (Ján21, 18).

Jézus mindenkit azzá tehet, amivé Istenakarata szerint lennie kell; a könnyűvérűembert szilárddá, az izgága embert nyugodttá. Oroszlánból báránnyá változtat és a félénk embert hitvallóvá. Hányszor teszi a természettől fogva zárkózott embereket nyílttá és közlékennyé, a túl közlékenyeket, felületeseket és fecsegőket pedig elmélyültté. - Minden Istentől adatott természet önmagában véve jó, az élénk is és a meggondolt is, a csendes, befelé néző is és a lángoló is. De minden ilyen természetben lehet valami káros visszásság is: Jézuslelke kihántja a magot a gyakran érdes héjából és a bennünket akadályozó visszásságokból is előhozza a jót. A természeti ember igyekszik alkalmazkodni csak azért, hogy tessék másoknak, vagy fél az emberektől és nem mer azzá lenni, amivé őt Isten rendelte. A Szentlélek azonban kibontakoztatja bennünk Istentől kapott tulajdonságainkat.

Add magad Jézus mesteri kezébe, hogy átformáljon, mint a fazekas az agyagot. De tedd ezt mielőbb, mielőtt a bűn a lélekbe mélyen belemarná magát és a gonosz vágyak helyrehozhatatlan károkat okoznának.

Carl Eichhorn "Isten műhelyében" c. könyvéből                                                                                                     ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------                     

Úgy gondoltam, hogy kiegészítés képpen, talán az lesz a legjobb, ha csatlakoztatom; Keneth E. Hagin leírását, hogy mit is jelent ÚJ  TEREMTÉSNEK lenni.

ÚJ  TEREMTÉS

Keneth E. Hagin

Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden (2 Kor.5,17).

Én örülök, hogy új teremtmény vagyok. Csak tizenöt éves voltam, amikor újjászülettem, de pontosan emlékszem, hogyan történt. Valami végbement a bensőmben. Úgy tűnt, mintha egy kéttonnás súly gördült volna le a mellkasomról. Nemcsak eltávozott tőlem valami — hanem valami történt a bensőmben, oda került valami!

Abban a pillanatban, amikor elfogadtad Jézus Krisztust, mint a Megváltódat és megvallottad Őt, mint életed Urát (Róm. 10,9–10), te is újjá lettél teremtve. Abban a pillanatban az a megváltás, amiről Jézus gondoskodott kétezer évvel ezelőtt, valósággá vált számodra. Abban a pillanatban meg- adatott a szellemednek Isten élete és természete. Újjá lettél teremtve — újjászülettél!

Az újjászületés nem élmény, nem vallás. Nem egyházhoz való csatlakozás. A szellemed újjászületése.

Amikor újjászülettél, a régi dolgok elmúltak. Isten szemében minden bűn, és az egész addigi életed el lett törölve. Mindaz, ami azelőtt voltál — szellemi értelemben — eltöröltetett. Megszűnt létezni. Te pedig egy új ember lettél a Krisztus Jézusban. Isten semmit sem lát az addigi életedből, attól a pillanattól fogva, hogy újjászülettél!

Minden újjá lett benned. A szellemed újjá lett teremtve. Átmentél a halálból az életbe! (1Ján. 3,14)

Az Ő családja

Valakik pedig befogadták Őt, hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az Ő nevében hisznek; akik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatából, hanem Istentől születtek. (János 1,12–13)

Egy igazság sincs a Bibliában, ami olyan mélyreható lenne, mint az az áldott tény, hogy amikor újjászületünk, bekerülünk Isten családjába! Isten, az Atya, a mi Atyánk! Ő gondoskodik rólunk! Ő törődik velünk — mindegyikünkkel személyesen — nemcsak mint csoporttal, testülettel, vagy egyházzal. Őt érdekli minden egyes gyermeke, és mindegyikünket ugyanazzal a szeretettel szeret.

A mi Mennyei Atyánk azonban nem Atyja mindenkinek, ahogy azt sokan feltételezik. Jézus azt mondta pár mélyen vallásos embernek: Ti az ördög atyától valók vagytok...” (Ján. 8,44) Igen, Isten Teremtője az egész emberiségnek, de az embernek újjá kell születnie ahhoz, hogy az Ő gyermeke legyen. Az egész világnak Istene Ő, de csak az újjá teremtett embernek Atyja.

Isten a te Atyád. Az Ő tulajdon gyermeke vagy. Mivel pedig Atyád Ő, biztos lehetsz abban, hogy elfoglalja az apa helyét, és ellátja az apa szerepét. Biztos lehetsz abban, hogy Isten szeret téged, és Mennyei Atyádként fog gondoskodni rólad.

Általa szeretettek

Én őbennük, és te énbennem: hogy tökéletesen eggyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, amiként engem szerettél. (János 17,23)

Amikor megtudod — valóban megtudod —, hogy Isten a te tulajdon Atyád, és te az Ő gyermeke vagy, ez a tudás a következő hatással lesz rád: éppolyan szabad és bensőséges közösséged lesz az Atyával, mint Jézusnak, amikor a földön élt, mert Isten, az Atya éppúgy szeret téged, ahogy Jézust szerette! A János 17,23. mondja ezt: és szeretted őket, amiként engem szerettél.

„Én egyszerűen nem tudom elhinni, hogy Isten engem éppannyira szeret, mint Jézust” — mondhatja valaki. Dicsőség Istennek, én tudom és hiszem, mert a Biblia ezt mondja, és ezzel el van döntve!

Te és én mondhatjuk Jézussal együtt: nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. (Ján. 16,32). Mert ha Isten úgy szeret engem, ahogy Jézust — márpedig ez így van —, akkor éppúgy velem van, mint ahogyan Jézussal volt.

Én nem félek, mint ahogy Jézus sem félt soha. Semmitől sem kell félni. Ember mit tehet azzal, akit Isten szeret és védelmez?!

Megvallás: Én új teremtmény vagyok a Krisztusban. Újjá vagyok teremtve. Isten élete és természete van bennem. Átmentem a halálból az életbe, egy új teremtmény vagyok! Istentől születtem. Beleszülettem Isten családjába, Isten, az Atya, az én Atyám. Én az Ő tulajdon gyermeke vagyok. Ő az én tulajdon Atyám. Ő szeret engem. Ő gondoskodik rólam. Ő törődik velem. Az Atya Isten, az én tulajdon Atyám. Én az Ő tulajdon gyermeke vagyok, Ő pedig éppúgy szeret engem itt a földön, mint Jézust a földi életében. Ugyanolyan közösségben lehetek Vele, mint Jézus volt. Éppúgy szabad vagyok a félelemtől, mint Jézus volt, mert nem vagyok egyedül. Az én Atyám velem van.