Egy évvel a köztemető létrejötte után létesült, 1895-ben, a legrégebbi, ma is látható sírkő 1897-ből származik. Ma már beékelődött a Farkasréti temető területébe, a Denevér út mellett terül el, a domboldalra kapaszkodva, a sűrű növényzet miatt gyakorlatilag erdős környezetben. Bejárata a Farkasréti téren van, a szertartási épület és ravatalozó mellett. Fősétánya mellett, valamint a szertartási épület közelében koncentrálódik a legtöbb prominens személyiség sírja.

A kapun belépve a legelőször a Budán működött tudós rabbik, kántorok, hitközségi vezetők sírjai sorakoznak, mint a pedagógusként, és a Rabbiképző könyvtárosaként is ismert Geyer Artúré, a széles körű egyházi-, és irodalmi tevékenységet kifejtő Kiss Arnoldé, a budai rabbisága mellett rövid ideig az NDK főrabbijának tisztét betöltő Singer Ödöné, vagy a bölcsészdoktori címet is megszerző Goldberg Rafaelé. A szertartási épület közelében lelhetjük fel a Rabbiképző vallásfilozófia-professzoraként és országos főrabbiként ismert Benoschofsky Imre sírját.

A vallási vezetők mellett itt találjuk Vágó László építész sírját, aki számos, modern jellegű épületet tervezett a XX. század első felében (Miskolci Nemzeti Színház, Gutenberg-otthon, Nemzeti Szalon, Hősök Temploma, villák az Andrássy út környékén), robusztus síremlékén az általa tervezett épületek nevei  és domborművei láthatók (ez a megoldás lelhető fel a Kozma utcai temetőben Baumhorn Lipót sírján). A szecesszió három jelentős képviselőjének sírja is itt található: Jakab Dezső (fő műve a marosvásárhelyi kultúrpalota, a szabadkai városháza, társalkotóként a Fiumei úti OTI-székház), Pollák Manó (sírja a Pogány-sírboltban található; Pollák a Roheim-villa tervezője, amelyben Tisza Istvánt 1918-ban meggyilkolták), és Freund Dezső (aki később gyárépületeket is tervezett, de már nem a szecesszió jegyében). Említésre méltó még Dános László, aki a Kazinczy utcai zsinagógát tervezte. Pach Zsigmond Pál és Hanák Péter, történész-professzorok azonban egyaránt puritán, egyszerű sírokban nyugszanak. A tudósok sorát folytatja az orientalista Heller Bernát, az arab nyelv és irodalom kutatója, a Rabbiképző tanáróriása, két világhírű matematikus, Lánczos Kornél, a dublini egyetem díszdoktora.  Eredetileg a Farkasréti keresztény temető 6/1-es akadémiai parcellájában nyugodott Turán Pál, az ELTE professzora, aki számos külföldi matematikai szaklap szerkesztőségének volt a tagja és akinek 1980-ban helyezték át a sírját ide. A freudizmus legjelentősebb hazai képviselőjét, a Magyar Pszichoanalitikai Társulat alapítóját, a pszichológus Ferenczi Sándort szintén ide temették.  Kiemelendő a tudósok között említhető Kepes Gyula orvostábornok is, aki a Monarchia Északi-sarki expedíciójának egyetlen magyar résztvevője volt.

Az irodalom művelői közül is sokan nyugszanak itt: például G. Dénes György, a Karády-slágerek szövegírója, a "Chicago" című, filmen is sikert aratott musical magyar változatát készítette. Furcsa kőkompozíció látható Szabolcsi Miklós irodalomtörténész sírján. Kiemelendő még Palágyi Lajos, akinek filozofikus verseit mára méltánytalanul elfelejtették. Itt nyugvó képzőművészeink közül két festőművész, Gara Arnold és Farkasházy Miklós sírja is megtalálható. Az ipar jeles képviselői közül itt nyugszik Frommer Rudolf fegyvergyáros, a magyar fegyvergyártás megalapozója. Színészeink közül a mára elfeledett, egykoron főleg énekes, vígjátéki szerepeket alakító Keleti Árpád és Kész Rózsi nyugszik itt. A temetőben alussza örök álmát egy 48-as honvéd, Bleuer Ignác is. A temető végében láthatjuk egy katonatemető maradványát is, egyforma kis kövek jelölik a sírokat Pro Patria felirattal. Egyetlen síremlék azonban kiemelkedik a katonatemetőből: a Bauer Gyula tábornok (a híres rossebes hadosztály vezetője) sírját jelző monumentális oszlop.

A nagy mauzóleumok - szemben a Salgótarjáni úti, vagy a Kozma utcai temetővel -hiányoznak a temetőből. Egy azonban már messziről látható: az antik hatásokat mutató, mára már felújításra szoruló Kónyi-mauzóleum, Kónyi Manóé, az országgyűlési gyorsiroda egykori vezetőjéé.

Az egyetlen működő ortodox zsidó temető a Gránátos utcában

Budapest egyetlen működő ortodox zsidó temetőjét nem túl könnyű megtalálni, hisz egy rendkívül gazos, elhanyagolt, egyes részein szemétlerakóként működő területen kell áthaladni a megközelítéséhez. Néhol láthatunk egy-egy kikandikáló villamossínt is, valaha itt volt a 28-as járat végállomása, amelyet egykoron nagy forgalomra terveztek.

Az 1927-ben megnyílt temető területe a Kozma utcai sírkert területéből hasították ki. Bejárata a háromosztatú ravatalozója mellett található, melyben külön terem szolgál a férfi és a női halottak mosdatására.

A Kozma utcai temető ravatalozójához képest a Gránátos utcai meglehetősen puritán, az előcsarnokban a fehérre meszelt falakon mindössze egy héber nyelvű tábla látható, innen lehet bejutni a szertartástermekbe. Ezeket utólag toldották hozzá a ravatalozóhoz.

A férfiak és nők számára külön szertartásszobákban asztalok és vízmelegítők találhatók. Itt végzik a szakrális halottmosdatást, ami csak élővízzel történhet, mely után a halottat a lehető leggyorsabban el kell temetni.

A halott szállítást sok esetben maguk a hozzátartozók végzik. A szigorú vallási előírásokat a látogatóknak is be kell tartaniuk.

A temető legfőbb érdekessége, hogy mivel a temetkezési hagyományok szerint a sírokat nem lehet lefedni, így azok felhantoltak. A befedés csak a híres emberek esetén lehetséges sátortetőhöz hasonló eljárással. Itt nyugszik az Alma utcai szeretetotthon II. világháborúban meggyilkolt száz bentlakója is. Az ortodox főrabbik közül Weisz Márton és Schück Jenő, valamint Kohn Mór, a Dob utcai ortodox talmud-tóra és jesiva tanára, továbbá Sächter Ármin és Weisz Mátyás, az ortodox chevra kadisa egykori elnökei.