Ez a 1500 négyzetméteres, háromemeletes, kerttel rendelkező épület lehetőséget biztosít színvonalas oktatási és kulturális rendezvények megtartására. 

Natan Saranszki, egykor bebörtönzött szovjet refuznyik, későbbi izraeli miniszter, ma a Szohnut (Jewish Agency) elnöke részvétele mellett nyitotta meg kapuit egy évvel ezelőtt.

A kezdeményezés azért nevezhető méltán egyedülállónak, mert világviszonylatban is ez az első, kifejezetten az izraeli kultúrát népszerűsítő intézet. Ám azért is mondható kivételesnek, mert eltérően a többi budapesti kulturális intézettől, nem kormányzati kezdeményezésre, hanem egy zsidó szervezet (Jewish Agency for Israel), valamint magyarországi, illetve izraeli magánszemélyek együttműködésének köszönhetően jött létre.

A különböző méretű és funkciójú terek kialakításával közösségi szervező erővel bíró, nyitott, jó hangulatú intézet jön létre, mely a szervezett programok előtt és után is várja az ide betérőket. E célokat szolgálja majd a kerthelyiség, a kávézó, és a reményeink szerint a közeljövőben létrehozandó információs központ és könyvtár is.

Az Intézetünknek otthont adó Mala Zisser Épület névadója, Motti Zisser, aki nagylelkű támogatónkként, a Szochnuttal közösen lehetővé tette az ingatlan megvásárlását.

Izraelt, szerte a világban, nagykövetségein kívül a cionista mozgalom szellemét reprezentáló Szohnut képviseli. A Szohnut oktatómunkát végez, segíti a helyi zsidó közösségeket, informál és – ez volt korábban a szervezet elsődleges célja – propagálja az aliját: az Izraelbe történő kivándorlást. Az elmúlt évtizedben azonban az izraeli közgondolkodás jelentős változáson ment át. Felismerve, hogy a bevándorlási hajlandóság csökken a világ zsidósága körében, illetve elsősorban olyan helyekről vándorolnak Izraelbe a zsidók, ahol üldözés, diszkrimináció és nyomor fenyegeti őket, az alija szorgalmazása mellett egyre inkább teret nyert a gondolat, hogy a diaszpórabeli zsidó közösségeket kell támogatni a világban: oktatással, kultúrával és közösségi programokkal.

A Szohnut szerepe: a bevándorlás, avagy a helyben maradók támogatása.

Európa számos országa létesített kulturális intézethálózatot az elmúlt évszázadban. A kezdetben francia, brit és német minta az elmúlt évtizedekben rohamosan terjedt, és a kulturális expanziós törekvéseket a partneri viszony, a kulturális információcsere célképzete váltotta fel – így nyíltak sorra a világban más országok kulturális intézetei.

E szellemi folyamatba illeszkedik az európai kultúrához sok szállal kötődő Izrael új budapesti intézménye, mint „pilot project”.

Izrael reprezentációja az IKI működése révén – melynek sikere nyomán talán más országokban is megnyílhatnak majd hasonló izraeli intézetek – a jövőben szélesebb alapokra helyeződhet.

A diplomáciai kapcsolatépítés egy része Izrael kultúraszervezőire, művészeire, tudományos szakembereire is hárulhat a jövőben, akik persze eddig is jelen voltak a világban, ám így gyakoribb vendégek lehetnek. Izrael nem csupán kemény tárgyalópartnerként, katonai középhatalomként, hanem sokszínű kultúrájával is sűrűbben szerepelhet a külföldi nyilvánosság előtt, amit eddig is megtett, csak nem intézményesen, legfeljebb eseti szereplések révén. Az ország sokat nyerhet e folyamat által: csökkenhet gyakori elszigeteltsége, közelebb kerülhet a külvilághoz, mert másokat is közelebb hozhat Izraelhez és a zsidósághoz.

A budapesti Izraeli Kulturális Intézet létrejötte azonban az izraeli identitás tekintetében is csendes korszakhatárt jelezhet. Az európai nemzetállamok kialakulásához képest egy évszázadot késett izraeli államalapítás, a modern nacionalizmus 20. század második felében lepörgő, sokszor drámai programja után, a megerősödött ország – mely már nem szorul sem adományokra, sem bevándorlókra –, egy új kultúrafelfogás jegyében megmutathatja magát a világnak, nyelvével, irodalmával, zenéjével, képzőművészetével és kulináriájával együtt. Megmutatja magát, mert van mit megmutatnia. Örömére mindazoknak, akik kíváncsiak a világkultúra egyik izgalmas forrására, s persze azoknak a zsidóknak is, akik legfeljebb turistaként jutnak el Izrael földjére, netán még úgy sem.

Jelképesnek mondható, hogy e folyamat Theodor Herzl, a cionizmus atyjának szülővárosából indul el, mi több, alig néhány száz méterre szülőházától. Mi mást kívánhatnánk ez alkalomból az Izraeli Kulturális Intézetnek, mint jó szerencsét: mazal tov!

A Mala Zisser épületben több szervezet is helyet kapott.

Szochnut – A Szochnut (The Jewish Agency For Israel) egy nemzetközi zsidó szervezet, melynek elsődleges célja, hogy kapcsolatot teremtsen Izrael és a diaszpóra zsidósága között. A szervezetet 1929-ben hozták létre. Legfőbb feladata a cionizmus fő céljának, azaz a zsidó nép nemzeti otthonának megteremtése, elősegítése volt. A Szochnut a mai napig is az Izraelben letelepedni vágyók legfőbb segítője. 

Mensch Nemzetközi Alapítvány - A "MENSCH" Nemzetközi Alapítvány egy kiemelten közhasznú szervezet, melynek célja olyan toleráns társadalmi értékrend, demokratikus történelmi tudat formálása, amely értékeli, tiszteletben tartja a kisebbségek jogait, a felekezetek jogait, elítéli a sovinizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet és a gyűlöletkeltés valamennyi megnyilvánulását.

Maccabi VAC Hungary - A MACCABI Vívó s Atlétikai Club a magyarországi zsidó fiatalok önkéntes testnevelési és sportszerve. A klub nem csak sport, hanem kulturális egyesület is. Ennek megfelelően gyermekrajz kiállításokat, és az ország megismertetése céljából fiatalok számára izraeli utazásokat is szervezett. A Maccabi részt vett jom háácmáuti (Izrael Függetlenségi napja) programokban, Hanuka futóversenyt rendezett. Az egyesület non-profit egyesületként működik és az egyetlen magyar szervezet, amely tagja a Maccabi Világszövetségnek

Hanoar Hatzioni - A Hanoar Hatzioni ifjúsági szervezet a rendszerváltás óta - kisebb megszakításokkal - működik Magyarországon. 2005-ben az újjászervezési folyamat lelkes magyarországi zsidó fiatalok és izraeli tanácsadók közös munkájával indult meg. A rengeteg lelkesedés, kitartással, munka és időközben összegyűjtött tapasztalat segítségével a Hanoar a budapesti zsidó ifjúsági élet egyik meghatározó, központi része lett.

Hasomer Hatzair

Kidma - A Kidma Egyesület nem vallási alapon szerveződik, programjai fókuszában a magyar közélet, a zsidó kultúra valamint Izrael áll. Tagjai a zsidó hagyomány és az izraeli társadalom értékei alapján fontosnak érzik, hogy segítsenek másoknak, rendszeresen szerveznek gyűjtéseket, karitatív programokat. A Kidma Egyesület arra törekszik, hogy tovább erősítse kapcsolatait a magyarországi zsidó szervezetekkel, valamint az izraeli partnereivel.  A Kidma 1999 tavaszán, mint a Hasomer Hatzair (Somer) zsidó ifjúsági szervezet egyik korcsoportja indult el. A szervezet kezdeteitől fogva befogadó közösség megteremtésére törekedett. Célunk változatlanul az, hogy a Kidma vonzó legyen minden olyan (zsidó) fiatal számára, aki elmúlt már 18 éves és az egyetem vagy a munka mellett kíváncsi a legújabb kiállításokra, filmekre.

Az intézet igazgatója dr. Balázs Gábor filozófiatörténész, akit húsz jelentkező közül választott ki az Izraeli Kulturális Intézet legfőbb döntéshozó szerve, a tizenkét tagú kuratórium. Munkáját az ügyvivő és a tanácsadó testület segíti, a működés ellenőrzését pedig a felügyelő bizottság végzi. Az IKI kihívásai között szerepel az anyagi függetlenség megszerzése és fenntartása. Egyik első támogatója az izraeli Moti Zisser, akinek az intézetnek teret adó épület megvásárlása köszönhető.

Az izraeli kulturális intézet sikere nagymértékben függ az adományszerzési és forrásteremtési munka hatékonyságától, attól, hogy mennyire sikerül eljuttatni üzenetét másokhoz. A február végi nyílt hét egyik célja, hogy létrehozói és működtetői felmérjék a hazai közönség igényeit, a hosszú távú sikeres működés lehetőségeit.

Összeállította: Nemeskéri Klára

forrás: infovilag.hu/ szombatfolyoirat.blog.hu