A sémi népek és a zsidóság őshazája Etiópia

Zsidók vagy iraeliták a sémi (szemiták, sémiták) népek közé tartoznak.

A sémi népek Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Etiópiában egykor és ma élő népek gyűjtőneve. A kifejezés Noé legidősebb fiának Sémnek a nevéből ered.

A genealógia két népet tekint Sém leszármazottainak akik nem sémi népek: az elámitákat és lüdöket (egy ókori anatóliai nép).

A sémik őshazáját Bibliai alapokra helyezve hagyományosan Dél-Mezopotámiába tették, ennek azonban semmi bizonyítéka nincs, a sumérok léte is cáfolja ezt a hipotézist, a fantom presumérokról kellene bebizonyítani, hogy nem sumérok voltak, de eddig ez sem sikerült.

A legvalószínűbb, hogy a sémi népek őshazája Etiópia. A genetikai kutatások előtt csak nyelvi alapon feltételezték a rokonságot, de a genetikai kutatások bebizonyították, hogy ténylegesen rokon népek az arabok és zsidók. Sokáig nomád népek voltak. A sémi népek szétköltözése valószínűleg jóval i.e. III. évezredben kezdődött ekkor jelentek meg az akkádok mint sémi nép Észak-Mezopotámiában. Sémi népek pl. a kánaániták, amoriták, moabiták, ammoniták, arámok, ugaritiak, etiópok, arabok, szabeusok, vitatott a föníciaiak, és erősen vitatott az asszírok sémi eredete.
A zsidó népesség Pannonia provincia megalakulása után a III. századtól jelenik meg a Kárpát-medencében. Később is folyamatos volt a jelenléte.
Csupán a XIX. században kezdődött meg a zsidóság tömeges asszimilációja, beolvadása a magyar nemzetbe.